Olvastál
egy témába vágó cikket és úgy gondolod, itt lenne a helye? Kérjük,
küldd el a cikk linkjét ide:
Nem kérdezik, mit eszel, van-e krumplid
2015.03.13. index.hu
28
500 forint ma az öregségi nyugdíjminimum Magyarországon. Majdnem
négyezren vannak, akiknek nagyjából ennyiből kellene túlélniük. ...
Székely Antalné Erzsike még a szerencsésebbek közé tartozik. Havi 34
200 forintos nyugdíjából Újpesten él, egymaga. Megkértük, mondja el,
hogyan tud ennyiből végigcsinálni egy hónapot.
...
Alapítvány segítségével jutott hozzá a szociális alapú bérlési
lehetőségéhez tavaly nyáron több más olyan hajléktalan emberrel együtt,
akik ártéri kunyhókban, sátrakban éltek a Duna-parton. A bérleti díj
5500 forint... Miután ezt kifizeti, Erzsikének 28 700 forintja marad. A
víz kéthavonként 2300 forint, a tévé havi 2600. A villanyszámla a téli
hónapokban 6000 forint volt. A múlt héten kártyás villanyórát szereltek
fel, 1800 forintért. Újságosnál vagy benzinkútnál lehet feltölteni a
kártyát. Erzsike legutóbb 3000 forintot tett rá... Figyeli a kijelzőt,
nézi, hogyan fogynak a kilowattok... Fűteni fával fűt. Télire adott az
önkormányzat 35 ezer forintért tüzelőt. Erzsike szerint jó, ha két
hónapra elég volt, de kapott fát mástól is, ablakostól, alapítványtól.
Az újpesti önkormányzattól kapott még lakásfenntartási támogatásként
havi 2500 forintot is...
A 34 200 forintból félretenni is próbál, mert „bármi történhet”. Ha a
hónap végére 500 vagy 1000 forint marad, „az gyarapszik”, és
meggyőződéssel mondja: „aki a kicsit nem értékeli, az a nagyot nem
fogja megérdemelni”. A nagyszülei példáját hozza, akik parasztok
voltak, és „be tudták osztani azt, ami tellett, aratástól aratásig”.
A többség érzi, hogy baj lesz a nyugdíjjal
2015.02.25. fn.hir24.hu
Ma
átlagosan havi húszezer forintot tesz félre egy aktív kereső. Legtöbben
a gyermekek jövőjére, illetve a nyugdíjas évekre gyűjtenek. Ki-ki arra,
amit éppen a legégetőbbnek érez.
...
a gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka
tekinthető megtakarítónak... életkori tényezők erősen meghatározzák,
hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek
felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont... a
megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj
elegendő lesz a megélhetéshez... gondoskodó céllal tesznek félre a
legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a
gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40 százalék) áll, míg a második
helyen a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34 százalék) szerepel.
Csak ezután következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló
megtakarítások, mint például az új, vagy nagyobb lakás (24 százalék),
tartós fogyasztási cikk (19 százalék) vásárlására való gyűjtés, utazás,
nyaralás (16 százalék) vagy akár a gépkocsi vásárlás (12 százalék)...
25-35 évesek körében a lakás megszerzése (40 százalék), a 35-45 évesek
esetében a gyerek jövője (52 százalék) a vezető megtakarítási cél,
ugyanakkor a nyugdíjas korra való takarékoskodás csak a 45-55 éveseknél
vezető megtakarítási szempont - noha már a 25-34 éves korosztály
egynegyede is felismerte annak létjogosultságát, hiszen alapvetően
minél fiatalabb korban célszerű elindítani a nyugdíj célú
megtakarítást... lakosság
a felmérés tanúsága szerint nagyon is tisztában van azzal, hogy idős
korában nem támaszkodhat kizárólag az állami nyugdíjrendszerre: 93
százalékuk érzi úgy, hogy ez a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre... állami
nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy tovább dolgozik
majd, 55 százaléknyian saját korábbi megtakarításukra is terveznek majd
támaszkodni. Míg 38 százalék a családja akkori támogatásában bízik
majd, míg szintén 38 százalék azok aránya, akik elképzelhetőnek
tartják, hogy majd valamilyen szociális segélyt is igénybe kell majd
venniük...
40 felett már aggódunk a nyugdíjért
2015.02.18. fn.hir24.hu
A
nők valamelyest aktívabban készülnek nyugdíjas éveikre: ők valamivel
korábban is ébrednek a férfiaknál... Negyven felett tesszük meg az első
lépéseket a nyugdíjas évek anyagi biztonsága felé...
...
A fiatalabbak közül is sokan tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával...
Ugyanakkor a többség csak 40 éves kor felett teszi meg az első
lépéseket: az adókedvezménnyel is motivált új nyugdíjbiztosítást
választók átlagos életkora 47 év volt a múlt évben...szerződők között
még mindig többen vannak ötven felett, mint 40 alatt... a
nyugdíjbiztosítások logikája arra ösztönöz, hogy minél fiatalabban
lépjen valaki, hiszen minél hosszabb a nyugdíjba vonulásig tartó idő –
vagyis minél fiatalabb a szerződő – annál kisebb havi megtakarítással
elérhető ugyanaz az összeg a nyugdíjas évek kezdetére. A hosszabb
megtakarítási időszak ráadásul nagyobb állami támogatást is jelent...
munkaerőpiacon a nemek közötti egyenlőtlenségek tartós fennállása pedig
ahhoz vezet, hogy a nők kisebb nyugdíjakra jogosultak, miközben hosszabb életre számíthatnak...
Tuzson:
Aki többet akar, menjen a magánegészségügybe
2015.02.13. origo.hu
Vizitdíj
nem lesz, de aki az állami alapellátásnál többet akar, annak a
magánegészségügyet kell igénybe vennie - mondta Tuzson Bence...
...
A magán és állami szolgáltatási rendszert szét kell egymástól
választani. Nem szabad összekeverni ezeket. Tehát az állami
egészségügyi alapellátásokat mindenképpen meg kell oldani. Aki többet
szeretne, az átmehet a magánegészségügybe...
Szerkesztőimegjegyzés:
Joggal
kérdezheted mit keres itt ez az idézett írás, hiszen ez a
nyugdíjtémához kapcsolódó releváns cikkek gyűjtőhelye. Ez így van,
mégis ide kívánkozott a következő ok miatt. Az emberekben a
szocializmus után megmaradt az abszolút mértékű állami szerepvállalás
iránti igény úgy az egészségügy, mint a nyugdíjellátást illetően. Előző
esetben azért már évről évre egyre erőteljesebben megtapasztalható,
hogy ez az ellátási rend nem ugyanaz, mint volt. Az idézett cikk is
arról szól, hogy már a politika sem köntörfalaz, nyíltan kimondja; ha
egy alapellátásnál többet vársz, FIZESS! A nyugdíjellátás terén az
állam drasztikusan csökkenő szerepvállalása még nem ennyire közkeletű,
de már egyre több ember kezd tudatosulni. Ha a jövőben egy állami
alapnyugdíjnál (kb: 100 euró) többet akarsz, akkor gondoskodj róla TE
MAGAD! Ezt üzeni az idézett írás. FRISSÍTÉS:
Érdekes dolog történt az eredeti cikkel kapcsolatban. Időközben megváltoztatták a A rezsicsökkentés megvédésétől a vizitdíjon át a reklámadóig
címre. Mi tagadás, ütős is volt az eredeti címadás, hiszen telibe
találta a lényeget. Mi történhetett? Odaszólt az ORIGO-nak a kormány,
mert az érzékenységét sértette? Talán így történt.
Öngyilkosság a nyugdíj helyett
2013. 02. 27. Origo.hu
A
fiatalok és a kormány is magára hagyta az idősebb generációt
Dél-Koreában. A 65 felettiek közül egyre többen élnek és halnak meg
egyedül. A furcsa társadalmi összeomlás egyik következményeként egyre
többen gondolják úgy, hogy a teljes létbizonytalanságban az
öngyilkosság az egyetlen választásuk.
...A
dél-koreai dolgozók többsége valószínűleg rettegve várja a
nyugdíjaséveket. Az igencsak bizonytalan szociális háló miatt eleve
nagyon sokáig kitolják a búcsút a munkahelyüktől, de így sincs semmi
garancia arra, hogy nyugdíjasként nem halnak majd éhen. Még úgy is,
hogy az egész életüket ledolgozták... A többségük csendben végez
magával, de vannak olyanok is, akik egyfajta nyilvános tiltakozás
keretei közt vetnek véget az életüknek. Így tett az a 78 éves nő is,
aki a helyi városháza előtt mérgezte meg magát, miután a hatóságok
leállították a nyugdíjának a folyósítását arra hivatkozva, hogy már nem
kötelességük támogatni őt - hiszen a veje talált munkát... Dél-Korea
irigylésre méltó gazdasági fejlődését a társadalom szociális
érzékenységének a tompulása kísérte az elmúlt évtizedekben... a
dél-koreai szociális hálót lényegében a család biztosította... a szülők
- sokszor erőn felül is - mindent megtettek, hogy biztosítsák a
gyerekeik jólétét, cserébe viszont számíthattak arra, hogy időskorukban
a gyerekeik gondoskodni fognak róluk... a dél-koreaiak a gyerekeikre
alapozzák a jövőjüket, ők jelentik számukra az egészségbiztosítást, a
nyugdíjat és a kényelmes öregkort... Csakhogy a gazdasági pörgés
beszippantotta a fiatalokat, akiket sokkal jobban foglalkoztat az, hogy
a munkahelyükön helytálljanak, mint hogy a szüleikről gondoskodjanak...
Vidékről tömegesen költöztek be a városokba, hátrahagyva az idős
generációt...Dél-Korea lakossága öregszik a fejlett országok közül a
leggyorsabb tempóban... A drámai változás egyik magyarázata, hogy amíg
az ötvenes években a nők öt-hat gyereket szültek, addig mára átlagosan
csak 1,2 gyerek születik egy családban... A kemény munkában megöregedő
dél-koreaiak eddig úgy gondolták, a gyerekeikért meghozott áldozat
jelenti a fedezetet... A gyerekek boldogulásáért mindent megtettek, ha
kellett, a megtakarításaikat is felélték, csak hogy taníttassák őket,
vagy lakást vegyenek nekik... Egy nemrég készült felmérés szerint az
1955 és 1974 között született dél-koreaiak csaknem negyven százaléka
nem készült fel a nyugdíjaséveire. Ez a mostani életminőségükön is
meglátszik... A társadalmi védőháló felbomlása felkészületlenül érte a
kormányt... a törvény értelmében ugyanis nem jár a nyugellátás azoknak,
akik esetében a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a gyerekeik képesek
gondoskodni róluk... Sokan azért lesznek öngyilkosok, mert úgy érzik, a
gyerekeik elárulták őket, mások azért, mert nem akarják, hogy az ő
ellátásuk miatt romoljanak a gyerekeik esélyei az előrejutásra. És
vannak olyanok is, akik csak azért vannak még életben, mert nem tudnák
kifizetni a temetésüket....
Szerkesztői
megjegyzés:
Drámai
a kép ugye? Sajnos ez nem egy elszigetelt, dél-koreai helyzet, hanem
globális probléma. Nálunk, Magyarországon is riasztóak a számok.
Azonnal megfogalmazódik két kérdés. Az első, hogyan lehetett idáig
eljutni? Erre a választ majd megadják a társadalom kutatói, reméljük,
lehet majd valamit kezdeni a véleményükkel. Sokkal fontosabb kérdés
viszont, hogy mit lehet tenni egy ilyen helyzetben? A kormányzat által
biztosított szociális háló gyengülőben, 15 év múlva
nagyságrenddel több nyugdíjas várja majd az ellátást, a
befizető réteg viszony évről évre vékonyodik. Mi várható? A
dél-koreai helyzetkép sajnos előrevetíti a majdani magyar
nyugdíjasok helyzetét is. Egyedüli megoldás ez ellen a minél hamarabb
elindított öngondoskodás, azaz a nyugdíjcélú megtakarítás elindítása.
Nyugdíj: Hiába reménykedsz az államban? Csalódás
fog érni!
2011. 03. 18. Portfolio.hu
Megjelent
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legújabb
nyugdíjrendszerről szóló tanulmánya... a legfontosabb trendeket,
eseményeket, statisztikákat foglalja csokorba...három fő megoldási
javaslatot fogalmazott meg a politikusok számára, egyrészt
elkerülhetetlen
a munkában töltött idő meghosszabbítása, másrészt felül kell vizsgálni
az állami nyugdíj célzottságát, míg a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt
kell fektetni a nyugdíjcélú magán-megtakarításokra.
...a
társadalom fokozatosan öregszik...a nyugdíjrendszer esetében alapvetően
hosszú távon is kihívásokkal kell szembenézni...a
nyugdíjak nem lesznek elegendőek a nyugdíjas kori szegénység
elkerülésére...hosszabb távon fenntarthatatlanná válik a rendszer...a
nyugdíjrendszer nem tud tovább működni...sajnálatos módon viszont a
következő évtizedekben a várható élettartam gyorsabban fog nőni...a
korhatár ugyanis automatikusan emelkedik, ahogy nő az emberek várható
élettartama...a korai nyugdíjazási formák leépítésére illetve
szigorítására került sor....a leendő nyugdíjasoknak már az aktív
korukban meg kell takarítaniuk, kifejezetten a nyugdíjas korra...a
jövőben is domináns szerep fog hárulni az államra a nyugdíjrendszerben,
azonban a részaránya fokozatosan csökkenni fog, a "hiányt" pedig a
munkában töltött idő meghosszabbításával és magán
megtakarításokkal
lehet majd fedezni...
Magyar nyugdíjak, német pontok: mi lesz 2050-ben?
2010.06.22. hvg.hu
Súlyos
gondok várnak az idősekre a következő évtizedekben Magyarországon. Bár
a nyugdíjrendszer pénzügyileg stabil, a nyugdíjak elértéktelenedése és
az időskori elszegényedés tömegessé válása fenyeget. A hvg.hu magyar és
német szakértőket hallgatott meg, mit lehet tenni...
...
tömegesen jelenhet meg az időskori elszegényedés Magyarországon...
egyre több helyen lyuggatták ki a különböző kormányok a szociális
hálót, vették le úgymond a terheket a munkaadókról, és bízták egyéni
belátásra a hosszabb távú öngondoskodást... kevés a járulékfizető,
ezért magasak az állami elvonások... ha alacsony marad a gyermekszám,
és nem nő meg a bevándorlás –, akkor Magyarországon a lakosság 2100-ra
7,2 millióra csökkenhet, és már 2050-ben is csak kilencmilliónyian
leszünk... a munkaképes korúak drasztikusan fogynak: a 20-59 évesek
száma 2050-ig 1,6 millió fővel csökken... népesség elöregedése annak a
pozitív folyamatnak köszönhető, hogy nő a várható élettartam, és
nemcsak a születéskor, hanem a már dolgozó, felnőtt lakosság
életesélyei is javulnak, bármennyire is hihetetlen ez a mai
Magyarországon... A
Nyika öt verziója: az egyik bevezetné a társadalombiztosításban a
pontrendszeres szisztémát. Ez nagyjából a német rendszerhez
hasonlítana... Egy másik megközelítés egy mindenkinek járulékfizetéstől
függetlenül járó alapnyugdíjat is bevonna a rendszerbe, ez lenne az
úgynevezett nulladik pillér, a jelenlegi állami rendszer (első pillér)
és a magánnyugdíjpénztárak (második pillér) mellett... A névleges
egyéni számlás rendszer, az úgynevezett NDC is terítékre került... csak
annyi nyugdíjat enged tartósan kifizetni, amire megvan a fedezet...
sokat emlegetett svéd modellt követné... A negyedik verzió szerint
megszűnne az állami felosztó-kiróvó társadalombiztosítás, és csak a
második pillér maradna fenn tartósan, ez a tőkésített
magánnyugdíjpénztárak modellje... egy ötödik modellben azt vizsgálták a
Nyika szakértői, hogy mi lenne, ha mind a két jelenlegi pillér, tehát
az állami társadalombiztosítás és a magánnyugdíjpénztárak is
megszűnnének, és az állam csak a "nulladik pillért", azaz az
alapnyugdíjat adná...
A szakszervezetek elfogadták a 66 éves nyugdíjkorhatárt
2010.06.08. portfolio.hu
A
világ egyik legjobb nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem
tökéletes, a válság pedig a gazdasági szereplőket is finomhangolásra
sarkallta. A megegyezés a hírek szerint megszületett, a javaslatukkal
viszont meg kell várni az új kormányt, a régi ugyanis az afganisztáni
szerepvállalásba belebukott. A számos változtatás közül a
legérdekesebb, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt Hollandiában a várható
élettartamhoz köthetik.
...
a társadalmi konzultáció eredményeként mind a nyugdíjrendszer első,
mind a nyugdíjrendszer második pillérében a nyugdíjkorhatár a várható
élettartamhoz lesz kötve... A munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi
szervezetei azt a javaslatot fogadták el, hogy 2020-ig emeljék a
nyugdíjkorhatárt 66 évre, majd öt évenként kerüljön sor mindig újabb
emelésre... ott a társadalmi berendezkedés konszenzuskereső, a
történelmi hagyományok miatt ott a felek mindig a kompromisszumra
törekednek... el lehet majd menni 65 éves korban is nyugdíjba, azonban
a kötelező korhatárhoz képest évente 6.5 százalékos csökkentés jár...
Az állami pillérből kapott nyugdíj korábban bérindexált volt, a jövőben
ez árindexáltra változhat... a rendszer finomhangolására szükség van,
hiszen a világ egyik "legjobb" nyugdíjrendszerének tartott holland
rendszer sem tökéletes...
A lakosság több, mint felét nem érdekli a nyugdíja! Majd az állam segít?
2008.02.12. penzcentrum.hu
Ma
Magyarországon több mint 4 millió embernek fogalma sincs arról, hogy
mennyi a nyugdíjkorhatár, és az aktív népesség 2/3-a szembesülhet
problémákkal a nyugdíjba vonuláskor, mivel még azt a taktikát követik,
hogy majd az állam kisegít, és nem gondoskodnak előre a saját
öregkorukról. Ezzel a gondolatmenettel viszont komoly anyagi
problémákba sodorhatják magukat...
...
ezer fős minta alapján készült 2007 őszén... a felmérés adatai meglepő
képet festettek a magyar lakosságról, ugyanis nagyon nagy arányban
felékszületlenek és tájékozatlanok a nyugdíjjal kapcsolatban... közel
6.8 millió embernek a fele egyáltalán nem, vagy alig készül a nyugdíjas
évekre... ennek részben az az oka, hogy sokan még mondig azt gondolják,
hogy majd az állam eltartja őket, és segíti ha arra szükségük lesz... a
megkérdezettek 2/3-a még azzal sincs tisztában, hogy mennyi ma
Magyarországon a nyugdíjkorhatár... 17% fizet be valamilyen önkéntes
kiegészítő nyugdíjpénztárba, ugyanennyi százalék nyilatkozta, hogy
valamilyen más nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik... szakértők
szerint a legnagyobb probléma, hogy azok, akik feketén dolgoznak,
rendelkeznek a legritkábban nyugdíjcélú megtakarítással... szükség van
az öngondoskodás fejlesztésére, ugyanis a jelenlegi rendszer hosszú
távon nem fenntartható... a jelenlegi adatok szerint az aktív korúak
2/3-a van veszélyeztetett helyzetben (Tóth István János, a GVI
ügyvezetője)...
Százezrek maradnak majd nyugdíj nélkül
2008.09.10. Metropol
Az emberek nagy része már 58-59 évesen nyugdíjba megy, ami tarthatatlan
Egyes
becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a
száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből - áll abban a
jelentésben, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács
(OÉT) elé. Ez azt jelenti, hogy néhány évtizeden belül tömegessé válik
Magyarországon az időskori szegénység, mivel több százezer ember nem
lesz képes megszervezni az időskori járandóság folyósításához szükséges
minimális szolgálati időt. Míg a nyugdíjrendszer jelenleg lefedi
az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek
tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban
is érezteti hatását. További dilemma, hogy a járulékfizetők harmada
csak a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, ebből pedig az
következik, hogy a társadalom harmada a jövőben minimális, vagy a
minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap. Fontos cél a korhatár
alatti nyugdíjazás visszaszorítása, a járulékfizetés alóli
kibúvás megakadályozása, valamint - többek között az
öngondoskodás elősegítésére - a nyugdíjakkal kapcsolatos
tájékoztatottság erősítése. Amíg a hosszabb távú változásokról nem
születik döntés, a kormány élhet a korhatáremeléssel, mivel az emberek
zöme most is 58-59 évesen megy nyugdíjba, így szigorítások
várhatók.
(Világgazdaság)
Az utolsó órában: Honnan és hogyan lesz nyugdíjunk?
2008.09.09. vg.hu
A
nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kiadások növekedését az időskori
függőségi ráta, a foglalkoztatás, a nyugdíjasok aránya és az ellátások
színvonalának alakulása befolyásolja.
E
négy tényező körüljárása után a készítők arra jutottak, hogy a
jelenlegi feltételek mellett hosszú távon nem finanszírozható a magyar
nyugdíjrendszer. Az első három tényező ugyanis csak lassan, komoly
erőfeszítések árán alakítható. Az idősek aránya 2050-re annyira
megemelkedik, hogy a jelenlegi négy helyett már két dolgozóra jut egy
időskorú, és kevesebb járulékot fizető tart el több járandóságot
igénybe vevőt... Hozzátehetjük: a foglalkoztatás alakulása szintén nem
túl ígéretes az utóbbi évek tükrében. Marad tehát az ellátások
színvonalának módosítása... A nyugdíjak értéke tehát kormányzati
szigorítások nélkül is csökkenni fog, miközben a kiadások még így is
túl magasra szöknek... És akkor az ellátás nélkül maradó százezrekkel
még nem számoltunk...
Élethosszig tartó munka? Van ahol már nem csak lehetőség!
2008.09.01. penzcentrum.hu
Az
amerikaiak egyre inkább alakítják át a terveiket a nyugdíjjal
kapcsolatban, több millióan dolgoznak már most is a nyugdíjkorhatár
felett, és várhatóan fognak is a 60-as éveik végéig, vagy még tovább
is. De vajon ez csak egy lehetőség, vagy lassan kötelezővé válik, ha az
ember szeretné megtartani a jelenlegi életszínvonalát...
Miközben
jelenleg még az átlagos nyugdíjba vonulási életkor 63 év, ez hamarosan
megváltozni látszik, ahogy a "baby boomer"-ek közelednek a
nyugdíjkorhatárhoz. Egyszerre sokan fogják elérni a nyugdíjkorhatárt,
számottevő félretett pénz nélkül. A nyugdíjkorhatár felé közeledve
egyre többen aggódnak amiatt, hogy meg fogják-e tudni tartani a munka
melletti életszínvonalukat, így sokszor nem mennek nyugdíjba a korhatár
betöltésekor, hanem tovább maradnak a munkahelyükön, vagy részmunkaidős
álást keresnek, hogy legalább egy kis kiegsézítéshez jussanak. Ezzel
viszont félő, hogy a munkanélküliségi problémákat erősítik, mivel az
adott pozíciókat tovább tartják meg, a fiatalok elől elzárva a
lehetőségeket. Sokan viszont amiatt is aggódnak, hogy mi lesz, ha már
nem fognak tudni munkát vállalni. Az egészség megromlásával egyre
nehezebb önerőből és kisnyugdíjból megélni, legyen bármely országról
szó. Így ha az állam, vagy a család nem segít, az komoly
életszínvonalbeli romlást eredményezhet...
75 év lenne a nyugdíjkorhatár! Az "idősek tehetségét pazarolják el" ez ausztrálok!
2008.08.28. penzcentrum.hu
Az
ausztrál nyugdíjasok egy csoportja felhívta a kormány figyelmét arra,
hogy meg kellene emelni a hivatalos nyugdíjkorhatárt 75 évre, és a
kötelezően fizetendő járulékot 9 százalékról 15 százalékra, mivel az
öregedő népesség egyre nagyobb finanszírozási problémákat okoz,
komolyabb hatásokkal fenyegetve a gazdaságot, mint a klímaváltozás.
A
National Seniors szövetség egy viszonylag radikális javaslatcsomaggal
állt elő... 2020-ra 75 évre kellene emelni, hogy valamelyest
enyhítsenek a jelenlegi finanszírozási problémák okozta nyomáson... a
gazdasági problémák ugyanis nem olyan lassan fognak előjönni, mint a
klímaváltozás... így ugyanis még elkerülhető, hogy az ország csődbe
menjen... 2030-ra Ausztrália lakosságának fele 50 év feletti lesz. Az
alacsony nyugdíjkorhatárral ráadásul az idősek tehetségét pazarolják
el.
MSZP: nem emelik a nyugdíjkorhatárt
2008.06.17. fn.hir24.hu
A
nyugdíjkorhatár emelése helyett a tényleges nyugdíjba vonulás
időpontját kellene följebb tornászni, s ragaszkodni kell a svájci
indexáláshoz akkor is, ha a nyugdíjaknak csak a 80 százalékát
lehetséges a járulékokból finanszírozni - beszélt a kormányzat
szándékairól Korózs Lajos államtitkár.
...következő
öt-hat évben a legfontosabb a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum
emelése lesz... nyugdíjkorhatár jelenleg egységesen 62 év, a nyugdíjba
vonulás átlagos életkora, az úgynevezett nyugdíjazási korcentrum
viszont csak 58,6 év, s ez utóbbit kellene "felfelé tornászni és
közelíteni a 62 évhez"... "a mindenkori járulék-befizetések már nem
fedezik a mindenkori nyugdíj-kifizetéseket"; most az összes
járulékbevétel 80,5 százalékát teszi ki a nyugdíj-kifizetéseknek, ezért
19,5 százalékot adóbevételekből kell finanszírozni... Korózs Lajos
elmondta: Magyarországon jelenleg 2 millió 962 ezer nyugdíjas van, de
közel 3,2 millió nyugdíjat kell kifizetni, ugyanis több százezren annak
olyanok, akik több jogcímen is kapnak nyugellátást. Például saját jogon
is, meg özvegyi jogcímen is... "az Orbán Viktor-féle verzió figyelmen
kívül hagyja a gazdaság bővülését, a bérek növekedését, s csak azt
veszi figyelembe, hogy éppen mennyi az éves infláció" - mutatott rá
Korózs Lajos...
Nyugdíjkérdés Magyarországon: sokan fognak pofára esni...
2008.02.14. penzcentrum.hu
Nem
csak Magyarországon, hanem külföldön is egyre többet foglalkoznak a
nyugdíjak kérdésével a szakemberek. Az egyre öregedő népesség alapvető
problémát jelent, amit kiválthat az öngondoskodás fokozása, de úgy
tűnik itthon ez sokakat nem érdekel. Vagy amiatt nem foglalkoznak vele,
mert túl fiatalok, vagy amiatt, mert "majd az állam...". Csak arra kell
figyelni, hogy a jelenleg még aktív dolgozó a nyugdíjkorhatár
elérésekor nehogy olyan anyagi helyzetben találja magát, amire korábban
nem számított...
...általánosságban
elmondható, hogy a tudatlanságnak köszönhetően nem készülnek az emberek
a jövőjükre... a fiatalok esetében viszont az is közrejátszik, hogy a
tapasztalatok szerint egyre kevésbé akarnak felnőni. Folyamatosan
tolódik ki az egyetem, vagy főiskola elvégzésének ideje, a fiatalok
egyre később költöznek el otthonról, évről évre emelkedik
az életkor, amikor dolgozni kezdenek... így nem csoda, ha a
nyugdíj-előtakarékosság eszükbe sem jut, mivel sokszor 30 évesen
örülnek, hogy munkát kapnak kezdőként... az időseknél is sokan vannak,
akik nem tesznek semmit... az 50-59 éves korosztály 17,9 %-a arra
számít, hogy az állam majd megfelelő életkörülményeket biztosít... a
nyugdíj mellett dolgozni szándékozók szám aviszont korosztályonként
emelkedik... az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők
40 %-a, a szakmunkások ezzel szemben csak 26,8 %-ban érzik szükségét a
későbbi kiegészítésnek... sokan vannak, akik költségcsökkentésre
készülnek, vagy azt tervezik, hogy dolgozni fognak a nyugdíj mellett...
AZ
IDŐSKORI JÓLÉT ALAPJA A TAKARÉKOSKODÁS... a jövedelemszint
emelkedésével azok aránya is csökken, akik szerint az a lényeg, hogy
valaki jól éljen az adott pillanatban... 20 % körül mozog azon
háztartások aránya, akik meg tudnak takarítani... a legnagyobb arányban
a közszférában dolgozók tagok valamilyen önkéntes pénztárban...
Spórolt a büdzsé a nyugdíjakon
2008.01.08. fn.hu
Az
év elejétől átlagosan 3600 forinttal nőnek a nyugdíjak. Tavaly
fennállása óta először volt nyereséges a nyugdíjbiztosító a
megnövekedett befizetések miatt, így a központi költségvetésből nem
kellett átutalni a törvény által megszabott teljes összeget
nyugdíjbiztosító támogatására.
.Január
elsejétől öt százalékkal emelkedtek az öregségi nyugdíjak és a
nyugdíjszerű szociális ellátások. Aki saját jogú és özvegyi nyugdíjat
is kap, annak pedig mindkét ellátása ennyivel emelkedik... 2009. január
1-jétől két évvel tovább kell dolgoznunk, mielőtt nyugdíjba mehetnénk,
az új szabályok szerint ugyanis a jelenlegi 38 év helyett legalább 40
éven át kell dolgozni ahhoz, hogy ne csökkenjen az előrehozott öregségi
nyugdíj. Ha valaki ennél kevesebb ideig dolgozik, akkor jelenleg – nők
esetében – akár 30 százalékkal, férfiak esetében pedig 12 százalékkal
is kevesebb öregségi ellátást kaphat... Mivel nőttek a befizetések, így
a nyugdíjbiztosító – fennállása óta először – nem volt veszteséges.
Annyira, hogy a központi költségvetésből nem is kellett átutalni a
törvény által megszabott teljes összeget a nyugdíjbiztosító
támogatására – mondta Berényi Sándorné, az ONyF pénzügyi
főigazgató-helyettese..
Egyre több a nyugdíjas - van ok a kesergésre?
2007.11.29. penzcentrum.hu
Az
elöregedő társadalom instabilitást jelenthet az európai
nyugdíjrendszerekben. Számos tanulmány is alátámasztja, hogy azok az
országok rendelkeznek a nyugdíjasok számára nagyobb biztonságot nyújtó
rendszerrel, ahol a nyugdíjkorhatár magasabb. Az elöregedő társadalmak
jelentős problémákkal néznek vagy nézhetnek szembe a közeljövőben,
mivel az aktív dolgozók egyre kevésbé tudják fenntartani a
nyugdíjrendszert. Az állami szerepvállalás pedig nem növelhető
korlátlanul... ...a lakosság elöregedése
maga után vonja azt is, hogy egyre fogy a népesség, amit mindössze a
bevándorlás tud valamilyen szinten ellensúlyozni, de ez Magyarországon
nem jelentős... egyre több hírt lehet hallani a készülődő
kisebb-nagyobb nyugdíjreformról. E nélkül ugyanis nem lehet tartós
javulást elérni ebben a helyzetben. A reformok nagy része a korhatár
emeléséről, és a járulékterhek növeléséről szól... Magyarországon ha a
korábbi adatokat hasonlítjuk össze, akkor bizony a járulékok 1996 óta
összességében csökkentek, ugyanis egyre kevesebbet fizetnek a dolgozók
után a munkáltatók. Emellett minden évben emelkedik a nyugdíjasok
aránya, és a kifizetett nyugdíjak összege is... a környező országokhoz
képest itt az egyik legmagasabb a nyugdíjak jövedelmekhez viszonyított
aránya... az uniós tagországok közül a dán, brit, ír és a svéd
nyugdíjrendszer van a leginkább jó helyzetben... Belgium a
magán-nyugdíjrendszerek térnyerési miatt könyvelhet el magának jelentős
sikereket... az állami rendszereket egyre inkább váltják fel az egyéb
megoldások szinte minden országban...
Tiltakozások a nyugdíjcsökkentés ellen
2007.10.09. fn.hir24.hu
A
január 1-jétől bevezetendő új nyugdíjszámítással átmenet nélkül térnek
át a bruttó keresetről a nettó alapulvételére, ami átlagosan 8
százalékos nyugdíjveszteséget jelent. A szakszervezetek tiltakoznak, a
kormány elszánt a nyugdíjkorhatár emelésére is .a
későn ébredő szakszervezetek azonban most kezdtek támadást a
változtatások ellen... A kormány arra kíván ugyanis ösztönözni, hogy a
dolgozók minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon... idő előtt
nyugdíjassá válók emellett válaszút elé állnak januártól: ha nyugdíj
mellett dolgoznak, s keresetük több lesz a minimálbérnél, fel kell
függeszteniük az ellátásuk folyósítását... Kemény viták kereszttüzében
formálódnak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók új nyugdíjszámítási
szabályai. Úgy tűnik, a kormány némileg meghátrált, mert miután az
egyenruhások hírül vették a kedvezményeik megvonását is tartalmazó
módosítást, több ezren nyugdíjba mentek...
Honnan kapod majd a nyugdíjad? - Rések a rendszer pajzsán
2007.08.17. penzcentrum.hu
Ahogy
csökken a népesség száma, egyre kevesebben tudnak nyugdíjjárulékot
fizetni, miközben a nyugdíjasaink száma folyamatosan nő. Ezt már nem
lehet annyival elintézni, hogy megnöveli az állam a járulék összegét,
mert ez már így is jelentős összeget tesz ki. De lássuk, hogy miért is
kell ennyit fizetni... ...
a rendszerváltás után szembesültek azzal a problémával, hogy az addigi
nyugdíjrendszer nem követi sem a népességi, sem a gazdasági környezet
változásait. Korábban a nyugdíjakról teljes egészében az állam
gondoskodott, és a nyugdíjat a munkában töltött évek, és nem a
befizetések alapján állapították meg. A nyugdíjkorhatár alacsony volt,
gyakori volt a korkedvezményes nyugdíjazás is... reformokba kezdtek...
megemelték a nyugdíjkorhatárt, és meghosszabbították a szükséges
nyugdíjjárulék fizetési időtartamot... második pillért vezetett be
nyugdíjjárulék függő, tőkefedezeti egyéni számlákkal... bevezettek
harmadik és negyedik pillért is, ezek már önkéntes alapon működtek... a
magyarországi népesség 2006-ban 10,1 millió fő volt, 2050-re 8,9 millió
fő lesz. A 65 felettiek aránya a 65 év alattiakhoz képest 2006-ban 22,7
volt, ezzel szemben 2050-re 48,3-es arányt várnak a szakemberek... az
állam ilyen célra fordított kiadásai a 2006-os GDP 10,4 %-át adják,
miközben 2050-re ez 17,1 %-ra fog emelkedni...
Aválság kezdetét 2010-re jósolja az EU és egy magyar lap közös kutatása
Magyarországon
egy év alatt 27 ezerrel csökkent a 20 éven aluliak száma, a 60 éven
felülieké viszont 12 ezerrel nőtt. Így 205-re a 60 évnél idősebbek 2,85
millióan lesznek, a teljes lakosság pedig 8 millióra fogy - idézi a
Magyar Nemzet az Európai Unió időskutatási programjának megállapítását.
A lap által megszólaltatott közgazdász szerint viszont már 2010-től
összeomolhat az ellátórendszer, akkortól, amikor nyugdíjba mennek a
Ratkó-korszak gyermekei. 1949 és 1953 között a mostani arányokhoz
képest kétszer több gyerek született - írja a lap.
Itt a vég! - Semmire sem elég a nyugdíj...
2007.07.20. penzcentrum.hu
A
Birmingham Midshires kutatása szerint megdöbbentően kevesen, a
nyugdíjazás előtt álló lakosság mindössze 15 százaléka gondolja úgy,
hogy az állami nyugdíj elégséges lesz számára a nyugdíjas évekre. Az
55 év felettiek legnagyobb része magánnyugdíjpénztári megtakarítás
nélkül fejezi be munkáját... az alapnyugdíj jelenleg 87,30 font (32
ezer forint) hetente... a 30 év felettiek körében mindössze 49 % tesz
félre a nyugdíjas évekre, míg 24 % egyáltalán nem takarékoskodik...
Sötét felhők gyülekeznek - Tovább dolgozhatsz kevesebb nyugdíjért!
2007.07.19. penzcentrum.hu
Öregszünk
és egyre kevesebben vagyunk. Két olyan probléma, amelyek fellett nem
érdemes elsiklani senkinek. Főleg akkor nem, ha nyugdíjas éveinket
kellő anyagi biztonságban szeretnénk eltölteni. Ugyanis az előbb
említett két ok, nem csak nemzetgazdasági, de az egyén szintjén is
égető probléma, amelynek orvoslásához nem elég a havi minimális
összeggel működtetett magánnyugdíj-pénztári számlánk. Ehhez már jóval
többet kell tennünk!
...Hazánkban 2025-re
40 %-al megnő a 65 év felettiek száma, vagyis több, mint minden ötödik
honfitársunk 65 év feletti lesz... a nyugdíjkiadások elérik a GDP 15
%-át, ez 5 %-os növekedést jelent a mai kiadásokhoz képest... veszélybe
kerülhet a gazdasági növekedés is, mert a munkaképes korú népesség
száma csökken és az idősek potenciálisan kevesebbet takarítanak
meg. A kevesebb megtakarítás pedig kevesebb, a termelékenységet
növelő beruházásokhoz lehet elég... a probléma még itt nem ér véget,
ugyanis 2005 és 2020 között várhatóan 600 ezerrel fog csökkenni az
aktív korúak száma, ha nem sikerül javítani a foglalkoztatottságon...
járható út lehet a nyugdíjkorhatár emelése... a napokban meghozott
politikai döntés értelmében 2010-től évente egy hónappal emelkedne a
nyugdíj korhatár... a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan
kellene emelni a jelenlegi 62 éves korhatárt... 3 évente fél évet, azaz
éppen dupla sebességet jelentene... 2020-ra 64-65 év, 2050-re 68-69 év
lenne a törvényes nyugdíjkorhatár... ez azonban csak hosszabb távon
jelent megoldást... gyorsabb és jelentősebb hatás pl. a "csökkentett
nyugdíjjal", ill. tb-járulék emeléssel és szélesítéssel lehetne
elérni... megoldsá lehet még a termelési hatékonyság növelése is... egy
megfelelő befektetői klíma megteremtése és az öngondoskodás
jelentőségének fokozott hangsúlyozása... ez utóbbi az, amely valóban
megnyugtató megoldást jelenthet az egyén számára... a hagyományos
felosztó.kirovó rendszer a csökkenő aktív népesség és az elöregedő
társadalmo hatására, egyre kevésbé tudja felvállalni a mindenkori
nyugdíjasok megfelelő ellátását. Ennek egyenes következménye lesz,
illetve lehet, a csökkenő nyugdíjak
és az emelkedő nyugdíjkorhatár... itt kell kiemelni az öngondoskodás
fontosságát... egyáltalán nem gondolnak a nyugdíjas évekre, vagy ha
gondolnak, akkos is viszonylag kevés összeget tesznek félre havonta...
pedig azt látni kell, hogy havi 2-3 ezer forint megtakarításból nem sok
nyugdíjra számíthatunk...
Vénülő Európa: nyugdíjreform kell
2007.07.04. fn.hir24.hu
Nemrég
hozták nyilvánosságra a Világbank legújabb jelentését, amely
Kelet-Európa elfogyó-elöregedő népességével foglalkozik. 2025-re
Magyarország lakossága csaknem 8 százalékkal lesz kevesebb, és a 65 év
felettiek száma 40 százalékkal megnő. A Világbank megkondította a
vészharangot: az érintett országokat cselekvésre szólítja fel, illetve
figyelmezteti őket, hogy gazdaságilag és szociálisan is nehéz helyzetbe
kerülhetnek, ha nem lépnek idejében.
...
Magyarországon az 1989 óta eltelt 18 év alatt komoly politikai és
gazdasági átalakulás ment végbe. Természetesen a 2004-es EU-csatlakozás
kulcsfontosságú volt, azonban Magyarország további felzárkózása Európa
többi országához csak úgy lehetséges, ha megküzd egy másik átalakulás
kihívásaival – csökkenő és elöregedő népessége problémájával... A
korábbi szocialista országok lakossága 400 millió, és ez a népesség
egyre inkább elöregszik. Mind a 27 érintett országban jelentősen
magasabb lesz a 65 év felettiek aránya 2025-re, mint amennyi a
századfordulón volt. Az előrejelzések szerint a következő két évtized
során a teljes népességszám majdnem 24 millióval fog csökkenni:
Oroszország például 17 millió főt, Ukrajna 12 milliót veszít. Ezek
drámai előrejelzések, de ami valóban egyedivé teszi a helyzetet az az,
hogy Magyarországnak és keleti szomszédainak sokkal nehezebb lesz
megbirkóznia a népesség öregedésének hatásaival, mint nyugati
szomszédainak, mert az időseket ellátó intézmények kifejlesztésével is
foglalkozniuk kell... 2025-re Magyarország elveszíti népessége 8
százalékát, 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek száma, vagyis a
magyor több mint húsz százaléka 65 év feletti lesz. Ha ezt a változást
nem kezelik megfelelő hatékonysággal, akkor olyan csapást mérhet a
gazdaságra, amely letaszítja hazánkat a nyugat-európai gazdaságok felé
ívelő konvergenciapályájáról... Az egészségügy – de különösen a
megváltozott képességű idős népesség hosszú távú gondozása – képviseli
a másik jelentős pénzügyi kihívást. Ezeknek az időseknek az ellátása –
akiknek a száma 2025-re egyharmadával több lehet Magyarországon, mint
ma – nagyon költséges lesz, ha a gondozást kórházak vagy intézmények
végzik...
Miből élsz majd nyugdíjasként? - Tények, amelyekkel eddig féltünk szembenézni
2007.06.11. penzcentrum.hu
Ha
nyugdíjról van szó, alapvetően két gondolat az, amely megfordul a
fejünkben: "hol van az még", illetve "még néhány év és nem tudom, mi
lesz". Egyik gondolatmenet sem a leghelyesebb irány, ha nyugdíjas
éveinket nem egy lakóautóban, vagy sátorban akarjuk eltölteni, kivéve
persze, ha éppen szokásos évi európai körutunkon járunk. Mi lehet a
titok nyitja? Mit csinálnak külföldön másképp, és mi mit tegyünk, hogy
tudjuk a választ a címben elhangzott kérdésre? Bonyolult probléma ez,
de a megoldás lehet egyszerű is, ha...
...hogyan
lehetséges az, hogy a német nyugdíjasok nagy része ezüstéveiben a
világot járja, addig a hazai nyugdíjasoknak munkát kell vállalniuk...
most vagy minden 60 év feletti német állampolgár milliomos, vagy - ami
valószínűbb - már időben gondoltak arra, hogy "miből élnek majd
nyugdíjasként"... a titok nyitna az öngondoskodás... minél korábban,
rendszeresen, egy bizonyos összeget meg kell takarítani és azt okosan
kell befektetni... atz idő folyamán felhalmozódnak és nyugdíjas
éveinkben biztosítanak egyolyan jövedelmet, hogy ne miből, hanem a mire
(költsem) kérdésre kelljen választ keresnünk... fontos minél előbb
elkezdeni, ekkor egy kisebb összeget is elég félre tennünk, míg ez az
összeg természetesen nő, ahogy egyre később jut eszünkbe az
öregkorunk... míg hazánkban 40 éves koruk környékén kezdenek el
gondolkodni az emberek... addig Angliában előbb kezdenek el a
huszonéves fiatalok nyugdíjra gyűjteni, mint lakásra... az amerikai
lakosság 74 %-a úgy gondolja, hogy már 30 éves (!) kor alatt el kell
kezdeni a pénzügyi felkészülést... a legelső és legfontosabb lépés
elhatározni, hogy egy boldog és nyugodt öregkor reményében, mikor már
tényleg csak a hobbinknak és a családunknak szeretnénk szentelni időt,
elkezdünk takarékoskodni...
Egy
felmérés alapján úgy tűnik, egyre több fiatal gondolkodik előre, s
egyre korábban kezdik meg az előtakarékoskodást a nyugdíjas évekre.
...
amerikai... 18 és 24 év közötti fiatalok közel 40 százaléka, és a 25-34
évesek 60 százaléka nyilatkozott, hogy figyelmet fordít arra, hogy
legyen elégséges megtakarítása a nyugdíjas évekre... a 18-24 éves
korcsoportba tartozók 40 százaléka 2006 során megtakarított, s 89
százalék pedig 2007-ben is tervez félretenni... a 25-34 évesek között
2006 során 70 százalék előtakarákoskodott, s 85 százalék tervezi
ugyanezt megtenni idén... a 18 és 28 évesek között a nyugdíjas évekre
történő takarékoskodás megkezdése átlagosan 24 éves korban történt...
Egy aláírásra a német nyugdíjreformtól
2007.03.10. Népszabadsá
...
többséggel szavazta meg tegnap a német parlament alsóháza a
nyugdíjkorhatár-emelésről szóló, korábban sokat vitatott
törvénytervezetet... 2012 és 2029 között fokozatosan 67 évre emelik a
mostani 65 éves nyugdíjkorhatárt... gyakorlatilag ez egyet jelent a
nyugdíj összegének csökkentésével... a változás elsőként az 1947-es
korosztályt érinti majd, ők a 65. születésnapjuk után egy hónappal
mehetnek csak nyugdíjba... a törvényt necsak a szakszervezet és a
baloldal, de a CSU is bírálta, bár az alapproblémával mindenki
tisztában van: ha a demográfiai trend nem változik, 2030-ban már minden
harmadik német nyugdíjas lesz... a várható élettartam viszont egyre nő,
a munkás évek után akár 15-20 évig is prímán élnek az emberek... ezt
pedig az államkassza nem tudja finanszírozni (ellentétben Bismarck
korával, amikor a nyugdíj hetvenéves kortól járt, az átlagéletkor
viszont 45 év volt)... két lehetőség van... emelik a nyugdíjjárulék
összegét, ami tovább drágítaná a munkabért, és minden bizonnyal a
munkanélküliség növekedéséhez vezetne... másik megoldás a korhatár
növelése vagy az állami nyugdíj csökkentése, az állampolgárok
rászoktatása arra, hogy saját megtakarításokkal maguk is gondoskodjanak
időskori megélhetésükről... a német kormány évek óta ezt az irányt
próbálná erősíteni...
Saját számlán is gyűjthető a nyugdíj
2005.12.07. origo.hu
Január
elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy az úgynevezett előtakarékossági
számlán gyűjtögessük a pénzt a saját nyugdíjunkra. A
nyugdíjrendszer negyedik pilléreként emlegett számla az öngondoskodást
helyezi előtérbe, amelyhez az állam adójóváírás formájában nyújt
támogatást.
...
a nyugdíjrendszer negyedik pilléreként vált közismertté...
előtakarékoskodás keretében elhelyezett összeg a nyugdíjba vonulást
követően használható fel, addig ezeken a számlákon lehet a saját
megtakarításokat gyűjtögetni... számlanyitással egyidejűleg legalább
ötezer forintos befizetés teljesítését vállalja... előtakarékossági
számla gyakorlatilag három részből, a nyugdíj pénzszámlából, az
értékpapírszámlából és a letéti számlából áll. Pénzszámlát önmagában
nem, csak az értékpapírszámlával, a letéti számlával, vagy mindkettővel
együtt lehet majd kötni. Ugyanez igaz fordítva is. Az
értékpapírszámlához és a letéti számlához mindig kapcsolni kell egy
pénzszámlát is... a kamatadó elkerülésére is lehetőséget ad. A
törvényjavaslat szerint ugyanis 2007 után az már kamatadó mentesen
juthat megtakarításához aki legalább három éve nyitotta meg számláját.
Természetesen az adó elkerüléséhez nyugdíjba kell vonulni...
Nyugdíjasok Uniója lesz Európa
2003.01.28. origo.hu
Egyre
több nyugdíjas és egyre kevesebb dolgozó lakója van az Európai Uniónak.
Egy brüsszeli jelentés szerint, ha kétszer ennyi gyerek születik és
kétszer ennyi bevándorló érkezik, mint most, akkor is összeomlik az
európai nyugdíjrendszer, mire a most munkába állók nyugállományba
vonulnának. Anna
Diamantopoulou, az EU foglalkoztatási és szociális biztosa 2003
januárjában közzétett jelentésében azzal fenyegeti az Unió lakosait,
hogy évtizedeken belül összeomolhat az európai gazdaság, mert nem lesz,
aki dolgozzon, viszont minden második felnőtt nyugdíjat akar majd...
Először Franciaországban, Németországban és Portugáliában fog
összeomlani a költségvetés a nyugdíjak miatt, de lassan az Unió összes
kormánya csődbe megy, ígéri a jelentés... Ha nem kerül valahogy
hirtelen nagyon sok fiatal Európába, akkor 2050-re minden harmadik
uniós polgár elmondhatja majd magáról, hogy már megünnepelte a 60.
születésnapját, és minden tizedik lakos már elfújt egyszerre 80
gyertyát a tortáján... tizenöt év múlva Európában 20 százalékkal
kevesebb huszonéves lesz, mint most; viszont 50 százalékkal többen
lesznek a nyolcvan év fölöttiek. 2015-ben a felnőttek harmada már 50
évesnél idősebb lesz... Az átlagos európai nőnek másfél gyereke van,
vagyis az őslakosság folyamatosan fogy. Ennek ellenére a népesség
nagyon csekély mértékben növekszik Európában, de ez a bevándorlóknak
köszönhető. Az új európai polgárok háromnegyede bevándorló, és csak
negyede újszülött... 2000-ben aláírt Nizzai Szerződésben a tagállamok
kötelezettséget vállaltak, hogy a közeljövőben egységesítik a
nyugdíjrendszereket, azóta nem történt jelentős előrelépés ebben az
ügyben... hivatalosan felszólították Franciaországot, hogy tegyen
valamit, mert ott fog leghamarabb összeomlani a rendszer... megoldási
lehetőségek között szerepel a bevándorlók tömeges beengedése az uniós
államokba... az Unió valamelyik brüsszeli irodájából származik
az az ötlet, hogy egyszerűen fagyasszák be a nyugdíjak kifizetését: a
terv szerint egyetlen tagállam sem költhetne az éves GDP 15
százalékánál többet nyugdíjra. Mivel ez az érték most 14 százalék körül
van, ez azt jelentené, hogy egyre több nyugdíjas között osztanának el
ugyanannyi pénzt, mint most. Ez a nyugdíjak értékének
csökkenéséhez vezetne, és rákényszerítené az időseket, hogy dolgozzanak
vagy csak a legszükségesebb dolgokra költsenek...